SZÜLŐK BEVONÁSÁVAL TÖBBET LEHET ELÉRNI

Hága etnikailag sokszínű város. 500 000 lakosának több mint 50%-a nem holland származású. Ebbe a migránsok második és harmadik generációs leszármazottai is beletartoznak. Az iskola–szülő kapcsolatról a legtöbb származási országban másként gondolkodnak, mint Hollandiában. A holland iskolák elvárják a szülőktől, hogy rendszeresen látogassák és segítsék a gyermekeik iskoláját, emellett a gyermekeiket otthon is támogassák az iskolai munkában és az iskolai életben. Sok szülő ahhoz van szokva, hogy hierarchikus távolságot tartson az iskolai élet és a magánélet között (esetenként a migráns származás miatt, de valószínűleg nem mindig ezért). Ez a hozzáállásbeli különbség félreértéseket és érdektelenséget okoz az iskolák és a szülők között. A szülők nem értik az iskolát, és nem viselkednek partnerként; az iskolák csalódottak, és a szülők viselkedését tévesen úgy értelmezik, hogy nem érdekli őket az iskola. Mivel az iskola és a szülők közötti kapcsolat létfontosságú a hiányzás és a lemorzsolódás megelőzése érdekében, a városi tanács felelősnek érezte magát a probléma kezeléséért. Kiindulásként nem a beavatkozási lehetőségeket keresték, hanem tudományos alapon elemezték a problémát és az eredő okait. Ezt az egyik helyi felsőoktatási intézmény végezte el. Az eredmények a hozzáállásban mutatkozó különbséget jelezték, ahogyan említettük. Ezt megvitatták az iskolákkal, a köztisztviselőkkel és tudományos szakemberekkel. Közös megegyezéssel, tudományos alapokon kidolgoztak egy projektet, amely a részt vevő iskolákban fordulópontnak bizonyult az iskola és a szülők közötti kapcsolatban, így a következő 10 évben több mint 60 általános iskola és több mint 10 középiskola vett részt a projektben. A projekt címe: „Szülők bevonásával többet lehet elérni” (Meer Kansen Met Ouders). A részt vevő iskolákban megvalósítanak egy projektet az iskolai kultúra átalakítása érdekében. A program középpontjában az állt, hogy az iskola milyen megjelenést, célokat és szerepeket szán a szülőknek. A szülőkről és a „rossz” viselkedésükről szóló panaszok kifejezetten nem tartoztak hozzá a kiindulóponthoz; a változás kulcsát mindenkinek magában kell keresni. A projektnek része volt a csoportelemzés, képzések, a szülői részvétellel foglalkozó belső munkacsoport megalakítása, benne az iskolavezetés egy tagjával, valamint egy szülőkoordinátor kinevezése. Utóbbi személy feladata volt, hogy iskolai stratégiai tervet készítsen a szülők bevonásához, együttműködésben a munkacsoporttal és lehetőség szerint a szülőkkel. A projektet a felsőoktatási intézmény irányította. Két év alatt sikerült változtatni a mentalitáson és végrehajtani a cselekvési tervet. Ennek eredménye az lett, hogy az iskola nyitottabban viszonyult a szülőkhöz, aminek következtében gyakoribb és jobb lett a kapcsolat a szülők és az iskolák között. A szülők úgy érezték, hogy szívesen fogadják őket, és megtudták, milyen szerepben és milyen formában tudnák támogatni az iskolát. Az iskolák nagyra értékelték a szülők hozzáállásában érzékelt változást. A programban részt vevő iskolák mindegyikében nagyon aktív szülői közösség alakult ki mind az intézményi tevékenységek, mind a gyerekek iskolai életében való részvétel terén. A kutatási eredmények itt érhetőek el (holland nyelvű anyag) https://www.dehaagsehogeschool.nl/onderzoek/lectoraten/jeugd-en-opvoeding

A Heldring VMBO középiskola Hágában található, ahol alapszintű elméleti és gyakorlati szakképzés folyik. (Összesen 96 középiskola van a városban.) Az iskolai populációt többségében migráns származású gyermekek alkotják. A diákok és szüleik társadalmi-gazdasági státusza és a szociális környezetük általában véve alacsony szintű. A diákok az egész térségből érkeznek az iskolába: van, aki 10 percet utazik, mások viszont tömegközlekedéssel egy óránál is többet. Más középiskolákban ez az utazási akadály meggátolja a szülők fizikai bevonását a gyermekeik iskolai életébe. A Heldring VMBO-nak sikerült leküzdenie ezt az akadályt, és intenzív kapcsolatot alakított ki a szülőkkel. Ennek eredményeként a szülők az iskolában és otthon egyaránt részt vesznek a gyerekek iskolai életében. A Heldring azon kevés középiskola egyike, ahol felismerték, hogy a vártnál könnyebb leküzdeni ezt a problémát, különösen azután, hogy az általános iskolák többségében már hasonló projektek zajlottak a szülők bevonása érdekében. A szülők emiatt már nyitottabban viszonyultak az iskolával való intenzívebb kapcsolathoz. A terep tehát elő volt készítve, a Heldring VMBO-nak pedig sikerült erre építve saját, testre szabott programot bevezetnie a „Szülők bevonásával többet lehet elérni” program keretében. A Heldring VMBO most a szülői részvételt tekintve egész Hágában az egyik legsikeresebb középiskola lett. A helyi önkormányzat a Heldring VMBO-val (középiskola) és a Haagse Hogseschool-lal (helyi egyetem) szoros együttműködésben indította el a projektet. A városi tanács két évig támogatta a szemléletváltó programot. Miután ez befejeződött, az iskola finanszírozást vehet igénybe a szülői részvétel belső és külső programjának fenntartásához szükséges személyzeti munkaórák után. A „Szülők bevonásával többet lehet elérni” projektet a Haagse Hogeschool dolgozta ki és irányította. A projekt figyelembe veszi az iskola valós helyzetét, az iskolát tekinti a változás kiindulópontjának, bevonja az egész tanári kart és a vezetést, az iskolán belül kijelöl egy kapcsolattartót a kollégák támogatására és hosszú távon fektet be a kulturális változásba.

A Heldring VMBO alapállása az volt, hogy: „minden szülő részt akar venni a gyermekének iskolai életében”. A szülők bevonásához szükséges szemléletben a kulcsszavak:

• PARTNERSÉG: „ a te gyereked a mi diákunk”. Az iskola és a szülők egyenrangú partnerek, akik felelősek a gyermek sikeréért. Ez a partnerség a siker alapja. Ez azt jelenti, hogy a szülőket és az igényeiket komolyan kell venni. A szülői részvétel megteremtésében fontos, hogy a szülők úgy érezzék, hogy az iskola meghallgatja őket, hogy a véleményük számít, és hogy az iskola az ő iskolájuk is.

• POZITÍV SZEMLÉLET: Az iskola nem azt mondja a szülőknek, hogy mit nem csinálnak elég jól, hanem a gyerekek sikerességében betöltött szerepüket igyekszik hangsúlyozni. Ennek értelmében világosan közlik, hogy a szülők mit várhatnak el az iskolától, és az iskola mit vár el a szülőktől (hogy jelenjenek meg az iskolai beszámolók három vagy négy átadásán, hogy otthon segítsék a gyerekek tanulmányi programját, és hogy vegyenek részt az iskolán belüli és az iskola körüli döntéshozatalban).

• BIZTONSÁG: Létfontosságú, hogy a szülők úgy érezzék, hogy az iskola biztonságos menedéket nyújt a gyermekeiknek, de nekik maguknak is. Az iskola logójában a három kör azt a célt jelképezi, hogy az iskola, a szülők és a gyermekek egyaránt partnerek. A partnerség mellett a biztonságot is kifejezi.

A Heldring VMbo-nak nagyon aktív szülői munkaközössége van, amely 30 szülőből áll (26 anya és 4 apa),akik rendszeresen találkoznak. • A szülői munkaközösség részt vesz a tervezésben és a döntéshozatalban. Az iskola például be akarta vezetni, hogy minden diák járjon ugyanolyan iskolatáskával, amelyet ez esetben ingyen kapnának. Az ötletet először a szülői munkaközösség elé terjesztették, nekik kellett jóváhagyniuk és kiválasztaniuk a megrendelni kívánt iskolatáskát. A szülői munkaközösség ülésein mindig jelen van az iskolavezetés egy tagja, hogy a szülők szükség esetén támaszkodhassanak a szakértelmére. A szülői munkaközösségben részt vevő szülők ugyanolyan névjegykártyát kapnak, mint az iskola többi dolgozója, hogy egyenlő partnernek és az iskolához tartozó személynek érezzék magukat. A szülői munkaközösség felveszi a kapcsolatot azokkal a szülőkkel, akiket a tanárok nehezen tudnak elérni. A szülők e csoportja számára könnyebb egy másik szülővel beszélni, mint egy tanárral vagy az igazgatóval. A szülői munkaközösség közreműködik a tematikus beszélgetések megszervezésében, például az alkohol, a kábítószerek, a szex vagy a felnőtté válás témakörében. Azzal, hogy ezeket a beszélgetéseket biztonságos iskolai környezetben és a szülői munkaközösség képviselőivel tartják (tanárok vagy igazgatósági tagok jelenléte nélkül),a tabutémákat könnyebb megvitatni. A szülői munkaközösség tevékenységeket szervez a szülőknek egymás között. Ilyen például a nyári ünnepség. Erre az alkalomra minden szülő hoz valamilyen ételt a saját kultúrája szerint, és ezeket közösen fogyasztják el. A szülők ily módon jobban megismerik egymás hátterét, ellátogatnak az iskolába, ahol pozitív élményeket szereznek, ennek köszönhetően a következő alkalommal már nyitottabban fognak közelíteni. A szülői munkaközösség mindig jelen van a szülőknek tartott tájékoztató értekezleteken, hogy a szülők láthassák (és megismerhessék) őket, és a kérdéseiket is feltehessék. Ezzel a módszerrel újabb szülők is csatlakozhatnak a szülői tanácshoz. A nehezebb kérdéseket egyébként is könnyebb egy másik szülőnek feltenni, mint egy tanárnak vagy az igazgatóság tagjainak. Az iskolában kizárólag holland nyelven beszélnek. A szülők gyakran szégyellik bevallani, hogy nem beszélik elég jól a nyelvet, ezért nagy előrelépés lenne, ha jelentkeznének egy nyelvtanfolyamra (mert ehhez be kellene ismerniük ezt a hiányosságot). A szülői munkaközösségbe tartozó szülők arra ösztönzik a többi szülőt, hogy tanulják meg a nyelvet, és támogatják a nyelvtanfolyamokat, hogy a szülők könnyebben megtegyék ezt a lépést.

A Heldring VMbo-nak van egy szülői koordinátora. A szülői koordinátor az iskola alkalmazottja (de nem tanár). A szülői koordinátornak világos munkaköri leírása van. Mikroszinten tart kapcsolatot a szülőkkel: felhívja őket, ha nem jelentkeznek, sőt, otthon is felkeresi őket. Emellett ő foglalkozik a hiányzásokkal is. Ha a gyerekek rendszeresen késnek vagy nem jelennek meg az órákon, rögtön felhívja a szülőket, hogy megkérdezze, mi történt. Fontos, hogy nem külső személyről van szó, hanem olyanról, akinek valódi kapcsolata van az iskolával. Ilyenformán minden szülő számára ismerős, ezért könnyen szóba állnak vele, és a kapcsolattartásban nem kell akadályokat leküzdenie. A Heldring VMbo gyakran szervez találkozókat („kapcsolattartó pillanatokat”). A tanulók iskolai tanulmányi értesítőjének kiosztása (évi 3 vagy 4 alkalommal): az iskola nagyon egyértelműen közli (pozitív formában),hogy a szülőktől elvárja, hogy ezen alkalmakkor bejöjjenek az iskolába. Ha nem jelennek meg, a szülői koordinátor bevonásával próbálják kideríteni, hogy mi történt. Ezek a találkozók azért fontosak, hogy a szülők kötődjenek az iskolához, és hogy megmutassák, hogy a részvétel jó és hasznos dolog. Tematikus beszélgetések: beszélgetések a „nehéz” témákról, például az alkoholról és a kábítószerekről, valamint azokról, amelyeket maguk a szülők javasolnak, mert számukra fontosak. A részvétel a többi iskolához képest magas.

Tájékoztató értekezletek

Új tanuló felvétele esetén a szülőkkel világosan közlik az elvárásokat. A tanév kezdete előtt minden olyan tanuló szüleit meghívják az iskolába a tájékoztatóra, aki a következő tanévben kezdi meg az itteni tanulmányait (aki most fejezi be az általános iskolát). A vezetőség kifejezetten nagyra értékeli a jelenlétüket, a szülői munkaközösségbe tartozó szülők pedig felvilágosítják őket a gyerekek iskolai életében a szülőkre váró szerepről. A tanév kezdete után nem sokkal újabb szülői tájékoztatót tartanak. Ennek a találkozónak nem hivatalos jellege van, inkább egyfajta „teadélután”. A szülők mellett meghívják még a gyermek utolsó tanárát az általános iskolából, valamint a mentorát az új iskolában. Az iskola ilyen módon igyekszik biztosítani az általános iskolából a középiskolába való átmenetet. Ezen a tájékoztató ülésen az a kiindulópont: nagyon fontos a szülőket a gyermek iskolai pályafutásának kezdetétől fogva (vagy akár már a tényleges kezdet előtt) bevonni, mert így sokkal könnyebb fenntartani a részvételüket.

Ez a szülői részvétel az alapja a hiányzáshoz vagy lemorzsolódáshoz vezető problémákra figyelmeztető rendszernek. Ezzel a preventív hozzáállással a hiányzási és a lemorzsolódási arány lényegesen kisebb lett, mint más középiskolákban, a diákok és a szülők alacsony társadalmi-gazdasági státusza ellenére.

A Heldring VMbo a következő nehézségekkel küzd:

• Az összes szülő bevonása, mivel a város különböző részein laknak, így sokan közülük fizikailag messze vannak. Az iskola sokat tett azért, hogy közvetett módon (a szülői munkaközösségen keresztül) építsen ki kapcsolatot a szülőkkel, úgy, hogy a kapcsolat középpontjában az iskola álljon.

• Az elvárások különbözőségének kezelése: az eltérő (kulturális) hátterük miatt a szülők egy bizonyos csoportja máshogy látja az iskolák és a szülők közötti kapcsolatot. Az ő elképzelésük szerint az iskola és az otthon két külön világ, ezért ők nem avatkoznak be az iskola világába. Az iskola törekszik arra, hogy személyesen vonja be a szülőket, és folyamatosan próbálja megszólítani őket, hogy kapcsolatot teremtsen. Ez a szülői koordinátor és a szülői munkaközösség feladata.

• A nyelv, különösen az írásbeli kommunikáció: értik a szülők a levélben küldött üzenetet? Egyáltalán fel fogják bontani a levelet? A szöveget a szülői munkaközösséghez tartozó szülők írják, hogy jobban kapcsolódjon a szülői nézőponthoz.

• Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülők bevonása: ők rengeteg más dolgon is aggódhatnak (anyagi problémák, agresszió, lakhatás stb.). Szívesen részt vennének az iskolai életben, de erre nincs idejük vagy lehetőségük. Az iskola próbál könnyíteni a szülők helyzetén, ahogy tud, például adnak egy egyszerű vacsorát, fizetik a tömegközlekedés költségét stb.

• Az iskolának nincs elég (humán) erőforrása ahhoz, hogy minden szülővel személyesen lépjen kapcsolatba. A Heldring sikeresen pályázott a városi tanács támogatására, amelyet a szülői részvétellel kapcsolatos összes tevékenység koordinálására (pl. a szülői koordinátor) és egy stratégiai terv elkészítésére használtak fel, hogy a szülői részvétel szervesen illeszkedjen az iskolai tevékenységekbe, ne legyen külön tevékenység.

• Az iskola dolgozóiban a „nehéz eset” szülőkről kialakult negatív képek kezelése. Azt gondolták, hogy a szülők ezen „nehéz” csoportjával kapcsolatot tartani komoly erőfeszítésbe kerül, ezért nem is tanúsítottak elfogadó magatartást velük szemben. A Szülőkkel együtt többre megyünk című program és a szakemberektől kapott útmutatás segített az ilyen negatív képzetek kezelésében, ez pedig egy olyan kulturális átalakító programot eredményezett, amelynek segítségével az iskola dolgozói megismerhették a szülőkkel való szoros kapcsolatból származó előnyöket.