Tanuló közösségek hálózata a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolában

Rövid összefoglaló

“…az a cél, hogy önmagához képest juttassuk el a gyereket valamilyen szintre, mert biztos vagyok benne, hogy mindenkit lehet fejleszteni nagyon alapos és jól átgondolt fejlesztési tervvel.”- hangzott el ez a hitvallás Fürjes Gáborné Csépányi Ágnestől, a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola főigazgatójától.   

A Pollack Mihály Általános Iskola hat relatív nagy intézmény összevonásával jött létre. Az így kialakult intézménykomplexumban az egyes tagiskolának együtt kellett működnie egymással, azonban különbség mutatkozott az egyes intézmények elvárás rendszerében, a nevelési módszerekben, és a tantestület szellemiségében, ami abból fakadt, hogy más hagyományokkal és más vezetői útmutatás alapján működtek korábban ezek az iskolák.  Annak érdekében, hogy az iskolai kultúrákat közelebb tudják hozni egymáshoz, és a tanárok megismerkedjenek a másik iskola tanítási gyakorlatával, az iskolavezetés a tagintézmény-vezetőkkel együtt olyan közös elvárás rendszert igyekezett kialakítani, amelyhez mindenkinek tartania kellett magát.

Időközben a kerettantervi változások miatt több tantárgy esetében is megnőtt a kötelező heti óraszám, így az a helyzet állt elő, hogy néhány tagiskola nem tudta biztosítani a szaktanári ellátást egyes tantárgyak esetében. Ezért az a megoldás született, hogy a tanárok bizonyos esetekben áttanítottak más iskolákba, így szinte rá voltak arra kényszerülve, hogy megismerjék a másik iskola tantestületét és a tanítási gyakorlatát, be kellett tudniuk illeszkedni egy másik intézményi kultúrába is. Mivel a tanárok folyamatosan látogatták egymás óráit, megszületett az a gondolat, hogy jöjjenek létre az iskolák között tanári munkaközösségek, amelyek valójában maguk a tanári tanuló közösségek.

Az iskolában a veszélyeztetett tanulókkal szisztematikus fejlesztési terv szerint foglalkoznak, a tanárok egész évre szóló egyéni fejlesztési tervet készítenek az érintett diákok számára. A munkaközösségek úgy járulnak hozzá ehhez a folyamathoz, hogy megvitatják az egyes eseteket, és javaslatot tesznek a megoldásra. A csoport tagjait erősen motiválja, hogy sikerüljön jobb eredményeket elérniük a diákjaikkal. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően jelentősen csökkent a bukások száma az elmúlt években.

 A Tanuló Közösségek Hálózatáról készült esettanulmány a Tempus Közalapítvány Tudásközpontja által által koordinált, finn, lett, cseh, brit, ír partnerségben megvalósult EFFeCT projekt keretében született, amely egy európai szakmai és módszertani keret létrehozására tett kísérletet. A projekt célja volt, hogy összegyűjtse és közkinccsé tegye a létező innovatív gyakorlatokat és eszközöket a tanári együttműködésen alapuló, kollaboratív tanulás témájában, iskolai, helyi, regionális és nemzeti szinten. A vizsgálódás során a projekt látóterébe került számos gyakorlatról derült ki, hogy közvetve, vagy közvetetten kapcsolódnak a lemorzsolódás elleni küzdelemhez is.

 

Olvassa el a teljes leírástTeljes leírás bezárása

Célcsoport:

Iskolavezetők & oktatási munkatársak

Ország:

Magyarország

Szerző:

Tudásközpont

Intézménynév:

Tempus Közalapítvány

A korai iskolaelhagyás európai információs portálja a lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. Amennyiben tovább használja az oldalt, elfogadja az sütik használatát. Kérjük, további információkért olvassa el az Adatvédelmi nyilatkozatunkat.