A DIÁKOK IGÉNYEIN ÉS PROBLÉMÁIN ALAPULÓ VÁLTOZTATÁSOK

Svédországban észrevették, hogy az újonnan érkezett bevándorló diákok, akik az életkorukat tekintve elég későn kerülnek be egy új iskolarendszerbe, nehezen jutnak be a középfokú oktatás országos programjába, és a lemorzsolódás veszélye is magasabb a körükben azokhoz képest, akik fiatalabb korban lépnek be az iskolarendszerbe. Annak érdekében, hogy támogassák a bevándorló fiatalok nagyobb arányú bejutását az országos programokba, illetve a középfokú oktatás elvégzését, Lycksele helyhatóságban az iskola 2013-ban stratégiai tervet fogadott el, hogy csökkentse a lemorzsolódók arányát, és csatlakozott az országos hatókörű Plug In projekthez (lásd: www.pluginnovation.se). Az iskolában azok az újonnan érkezett diákok, akik erőfeszítéseket tettek az országos programokba való bejutásért, és motiváltak is voltak a tanulásra, továbbra is lemorzsolódtak az országos programokból, ami aggasztotta a vezetést. Strukturális szintű változásokat vezettek be az oktatás szervezésének átalakítása érdekében, de a gyakorlatokon és a pedagógiai módszereken is változtattak, hogy segítsék a diákok fejlődését.

A munkát a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó tanár vezette, az első és legfontosabb feladat pedig az volt, hogy nagyon alaposan felmérjék a támogatási/pedagógiai igényeket, nem pusztán a tanárok/intézményvezetők/diákegészségügyi stáb és iskolai támogató személyzet szempontjából, hanem mindenekelőtt a diákokéból. Interjút készítettek az iskolában jelen lévő összes csoporttal, ami kiváló alapot kínált annak elemzéséhez, hogyan lehetne átalakítani az oktatási és támogatási rendszert. Érdekes módon a diákok által jelzett igények és problémák meglehetősen különböztek attól, ahogyan a személyzet érzékelte a szükségleteket, és ennek megfelelően a támogatási rendszerre és az oktatásra vonatkozó tervet is meg kellett változtatni.

A nyelvi nehézségek kezelése érdekében az alapozó programokban oktató tanárok mindnyájan elkezdtek együttműködni, és ennek során a diákok által az interjúkban elmondottakra helyezték a hangsúlyt. A diákok órarendjébe felvettek heti két plusz felzárkóztató órát, amikor az egyes tantárgyakhoz szükséges szókincset erősítették, a szaktanárok támogatásával – nem pedig a nyelvtanárokéval, ahogy korábban. Ezzel párhuzamosan a tanárok mindannyian elkezdtek nagyobb hangsúlyt helyezni a terminológiára és a közös szókincsre, így a szaktanárok szerepkörének része lett a magas szintű nyelvhasználat oktatása. Ez különösen fontos az olyan diákok esetében, akik széles körű tárgyi tudással érkeznek az új iskolába, viszont a szaktudásuk és kompetenciájuk kifejezéséhez nincs meg a nyelvtudásuk. A terminológiával alaposabban foglalkozó szaktanároktól kapott újfajta támogatásnak köszönhetően a svéd nyelv elsajátításával küzdő diákok hamarabb meg tudták mutatni képességeiket, érdemeket és ezáltal jobb jegyeket szereztek.

Az iskola emellett rendszeressé tette az új diákokkal a tanulmányaik elején tartott bevezető megbeszéléseket, hogy még a program megkezdése előtt felmérje az igényeiket, és biztosan kiderítse a diákok álláspontját a saját szükségleteikről, hogy a potenciális támogatást ehhez tudja igazítani. A diákokkal tartott megbeszéléseken ugyancsak hangsúlyt helyeztek a jobb tanulmányi és pályaválasztási tanácsadásra, az elérhető tanulmányi programokról szóló alaposabb tájékoztatással.

A helyi projektvezető felügyelte és rendszeresen ellenőrizte a változtatásokat, hogy megtudja, milyennek érzékelik a diákok a támogatást, és milyen hatást érnek el a változtatások.

Egy év elteltével nyilvánvalóvá vált, hogy a diákok kiemelkedő eredményeket értek el az új gyakorlatoknak és a tanuláshoz kapott támogatás átalakításának köszönhetően, és emellett különféle pozitív eredményekről is beszámoltak.

• Minden diák megszerezte a kurzuson szükséges kreditet (jobb osztályzattal),és folytatták az iskolát.
• A diákok elmondásuk szerint nagyobb motivációt éreztek a tanulásra, és több értelmét látták az iskolai munkának.
• A diákoknak állításuk szerint nőtt az önbizalmuk, és jobban érzékelték a saját akaratukat és részvételüket.

A projektben közreműködő tanárok azt jelezték, hogy másként tekintenek a diákjaikra, jobban megismerték a szükségleteiket és a diákok tanulásának támogatására alkalmazott saját módszereiket. Új kompetenciákra tettek szert, és saját bevallásuk szerint sokkal hozzáértőbben végzik a munkájukat, amióta szembesültek a diákok különböző igényeivel.

Az iskola új oktatási gyakorlatot és támogatási struktúrát vezetett be, azóta pedig tovább folytatta a pedagógiai módszerek és az oktatás fejlesztését, hogy jobban kiszolgálja az újonnan érkezett bevándorló diákokat.