KOMPLEX INSTRUKCIÓS PROGRAM

Ma hazánkban komoly problémát jelent a társadalmi egyenlőtlenség, és ezt az oktatás pillanatnyilag nem képes kompenzálni. „A társadalmi-gazdasági háttérnek és az iskola elhelyezkedésének (városi kontra vidéki) az oktatási teljesítményre gyakorolt hatása az EU-n belül az egyik legerősebb. A rosszul teljesítők legnagyobb részben az ország északkeleti részén élnek, amelyet a legjobban sújt a szegénység, és itt a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya.” A Hejőkeresztúri Általános Iskola Magyarország északkeleti régiójában található, a fővárostól 160 km-re. Három óvoda és két iskola dolgozik együtt. Ez egy kicsi iskola, 3 faluból 215 diák jár ide. A tanulók 68%-a hátrányos társadalmi helyzetű. Az iskolában 21 tanár dolgozik. A probléma gyökerét a társadalmi egyenlőtlenség és a diákok hátrányos helyzete jelenti, különös tekintettel a roma tanulókra. Az osztályok összetétele egyre heterogénebb lett, a tanárok viszont ezt alig tudták kezelni, mivel nem voltak meg hozzá a módszereik. A diákok ugyanakkor tanulási nehézségekkel küzdöttek, elégtelenül teljesítettek és nem volt sikerük a tanulásban, ezért nem is látták értéknek a tanulást, ahogyan a szüleik sem. Ez számtalan konfliktust okozott, és a diákok és a tanárok oldaláról egyaránt frusztrációhoz vezetett. A most bemutatott program ott alkalmas, ahol heterogén osztályok/csoportok vannak, akiket a tanárok szeretnének sikeresen kezelni. A heterogenitás eltérő szociális és gazdasági hátteret, illetve tanulási képességeket is jelenthet. A Komplex Instrukciós Programot 2001-ben vették át a Stanford Egyetemtől, a Hejőkeresztúri Általános Iskola pedig 2010-ben kezdte megosztani a tapasztalatait. Ez azt jelenti, hogy az egész koncepcióhoz, a beállítottság megváltoztatásához mind a tanárok, mind a diákok oldaláról több év és folyamatosság kell. Mindenképpen szükség van erős, világos jövőképpel rendelkező vezetésre, mivel a program napi szintű képviselete nélkülözhetetlen. Az iskola hagyományos vezetési modellt alkalmaz. A hejőkeresztúri példa alapján a programot az iskolák igényeivel összhangban lehet módosítani. Ez fontos elem, hogy nem pusztán lemásolták a programot, hanem adaptálják az egyes elemeit. A Komplex Instrukciós Programot az órák 20%-ánál használják.

1. A probléma lényegének felismerése: a heterogén osztályok és a tanulási nehézségekkel küzdő diákok.
2. Az iskolaigazgató határozott elképzelése és elhivatottsága, a támogató tanárok csoportjával együtt.
3. A Komplex Instrukciós Program know-how-ja – egyben a képesség arra, hogy ezt máshogy, az iskolai igényeinek megfelelően használják fel.
4. Olyan tanárok, akik maguk is készek tanulni és fejlődni.

A (Stanford Egyetemen kidolgozott) program egy instrukciós szemléletmódot jelent, amelynek segítségével a tanárok az együttműködő csoportmunkát alkalmazva magas színvonalon tudnak tanítani a tudásszint szempontjából heterogén osztályokban. A tanárok feladata, hogy segítsék a diákokat az önálló tanulásra való képesség elsajátításában, és állandóan motiválják őket a tanulásra. A cél a problémán alapuló tanulás kialakítása, amelynek része a konstrukció, interakció, kognitív és metakognitív szervezés, hogy ösztönözze a konstruktív és igazságos kritikát, és megteremtse az önkritikát. Ezt azt jelenti, hogy a feladatok számos készség fejlesztését segítik elő egyidejűleg, ezáltal minden diáknak lehetősége van a közreműködésre és a sikerességre, nemcsak azoknak, akik jók az órán gyakorolt készségek valamelyikében. Ezzel azt is meg lehet előzni, hogy a jobb, fejlettebb készségekkel rendelkező diákok domináljanak, miközben a mindössze 1-2 speciális készséget igénylő feladatokban kevésbé sikeres diákok általában lemaradnak. A Komplex Instrukciós Program miatt a tanár célja az, hogy minden (!) diáknak lehetőséget adjon az órai munkában való egyenlő részvételre. Ez az egyedülálló munkaszervezés lehetővé teszi, hogy a tanárok együttműködési normákat, a csoportban betöltött különböző szerepeket mutassanak a diákoknak. Ehhez a tanároknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden diák rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek képessé teszik őket a feladatok megoldására és a feladat sikeres teljesítésében való közreműködésre. A program jelmondata: Mindenki jó valamiben! A feladatok csoportos és egyéni munkát egyaránt tartalmaznak, és ezek össze is kapcsolódnak. A hátrányos helyzetű diákok sikeres közreműködése segít lebontani a különböző háttérből érkező diákok közötti falakat, megváltoztatja a köztük lévő hierarchiát, ezáltal erősíti az egyenlőséget. A tanárok ugyanakkor nem hozhatnak döntéseket rutinból, új, differenciált módszereket és feladatokat kell elsajátítaniuk, hogy ösztönözzék a diákok absztrakt gondolkodását. Bár a Komplex Instrukciós Program (KIP) hatékony tanítási és tanulási módszer, az iskolában a szokásos módszereket is megtartották, és a KIP-et csak az órák egyötöd részében használják, amikor a konceptuális tanulás és az absztrakt gondolkodás van a középpontban. Érintett szereplők: – Az intézmény vezetői – A tanárok, tanári munkaközösségek. Feltétlenül szükség van az erős vezetésre és a határozott elképzelésre – A diákok, az általános iskola minden korosztályában – A szülők (a módszertani munkaértekezleteken)

Bár az iskolában a hátrányos helyzetű diákok aránya nagyon magas, 100%-ban továbbtanulnak a középiskolában, és 70%-uk érettségit szerez (szakközépiskolában vagy gimnáziumban – a maradék 30% érettségit nem nyújtó szakképző iskolában tanult tovább). Az egyik eredmény a kognitív készségek fejlődése, a diákok szocializációjában elért pozitív változásokkal együtt. A diákok között kialakult státusproblémák kezelését is segíti. A siker egyik legegyértelműbb eleme, hogy az itt dolgozók gyermekei is ebbe az iskolába járnak. A diákok heterogén csoportokban tanulnak és gyakorolják az együttműködést. Azok a diákok is jó teljesítményt mutatnak és továbbtanulnak, akiket általában nehezen kezelhetőnek minősítenek, akiket „nem lehet bevonni”.

A fő kockázat a vezetőségnél van. A program végrehajtásához feltétlen szükség van az elkötelezett vezetésre és a határozott elképzelésre. A vezetőnek folyamatosan kommunikálnia kell a dolgozókkal, támogatnia, ösztönöznie, buzdítania kell őket. Ennek ellenére a tanári karból nem mindenki támogatja a KIP-et, de nekik is megvan a lehetőségük a saját tanítási módszerük megőrzésére, mivel a módszert csak az órák egyötödében alkalmazzák. Ez a szabadság kedvező iskolai légkört teremt, és közvetve hozzájárul a lemorzsolódás megelőzéséhez.

Az iskola stratégiája és pedagógiai programja 3 elemre épül: - A Komplex Instrukciós Program – Ez egy együttműködésen alapuló interkulturális tanítási-tanulási program, amely erősíti az esélyegyenlőség elvét a heterogén osztályokban (Stanford Egyetem) - Logikai Táblajáték Program – A gondolkodás fejlesztése interaktív játékokkal – a diákok számára értelmes időtöltést kínáló szabadidős program (Yale Egyetem) - Differenciált tanulásszervezési képzés (Didaktikai Műhely, Magyarország) – a szülőkkel közösen folytatott, iskola utáni program. A program eredményeit a Miskolci Egyetem figyeli. http://www.komplexinstrukcio.hu/images/stories/1KIP_Studies.pdf (EN) Sikertörténetek: http://www.komplexinstrukcio.hu/images/stories/3KIP_reviews.pdf