Rövid összefoglaló
A „Scholen voor Ondernemend Leren” nevű szövetség olyan vállalkozói készségfejlesztő pedagógiai módszert dolgozott ki és vezetett be, amely lehetővé teszi, hogy a diákok legalábbis részben saját maguk irányítsák a tanulási útjukat. A vállalkozói készségeket fejlesztő oktatás nem új vállalkozás indításáról szól, hanem arról, hogy a diákokat kreatívabbá, a lehetőségek felé nyitottá, proaktív és innovatív szellemiségűvé nevelje, a vállalkozói készség tágabb, az élet minden területére érvényes meghatározásának megfelelően.
Ez az innovatív pedagógiai módszer nyitott kimenetelü projektekből áll, és választási lehetőségeket hagy a diákoknak, hogy befolyásolni tudják tanulási útjukat. A mi iskolánkban minden diáknak lehetősége van arra, hogy fejlessze a vállalkozói és kreatív kompetenciáit. Az érdeklődésüknek megfelelő területre szakosodhatnak, és a tanáraikkal tárgyalhatnak arról, mennyi időt fordítanak a normál tanóráikra.
Ennek közvetlen eredményeként azt vettük észre, hogy a diákok sokkal aktívabban vesznek részt a tanulmányaikban, felelősséget vállalnak és elkötelezettséget tanúsítanak az osztályban és a projektekkel töltött idő alatt.
Ez a fokozott elkötelezettség és felelősségvállalás az iskolakerülés csökkenéséhez vezetett. Ez összhangban van a Surlemont (Surlemont, 2007) által végzett kutatással, amely megállapította, hogy a diákok által érzékelt relevancia, a részvétel és a motiváció, jelentős mértékben megnőtt, amikor a vállalkozói készségeket fejlesztő pedagógiai módszerrel oktatták őket.
Más kutatások szerint a vállalkozói készségfejlesztő oktatással nagyobb érdeklődést, több örömet, részvételt és kreativitást lehet elérni a diákok körében (Johannisson, 2010,Lackéus, 2013). Néhány kutató újabban felvetette, hogy a vállalkozói készségfejlesztő oktatásban megvan a lehetőség arra, hogy növelje a tanított tárgyak relevanciáját a diákok körében, fokozza a motivációt és az iskolai részvételt, és ezáltal enyhítse a diákok érdektelenségének és lemorzsolódásának problémáit (Deuchar, 2007,Surlemont, 2007,Mahieu, 2006,Nakkula et al., 2004)
A pedagógiai módszerünkről bővebb információ itt található: http://www.ondernemendleren.org/
A jó gyakorlat környezete (kontextus)
A vállalkozói készségfejlesztő pedagógiai módszert 17 nagy középiskolában vezették be. Az iskolák többsége 120-nál is több tanárral és a 12–18 éves korosztályból legalább 1500 diákkal működik.
Az iskolák némelyike nagyvárosban található, mások Hollandia vidéki területein üzemelnek.
Az egyes iskolák különböző okokból döntöttek a vállalkozói készségfejlesztő oktatás bevezetése mellett:
- olyan pedagógiai módszert kívántak bevezetni, amellyel 21. századi készségeket fejleszthetnek
- erősíteni szeretnék a diákok motivációját és elkötelezettségét
Az iskolakerülés és a lemorzsolódók arányának csökkenése örvendetes mellékhatás volt. Az is lehet, hogy a szövetségünk új tagjai számára ez lett a módszer bevezetésének fő oka.
Hollandiában általánosságban elég alacsony a munkanélküliség aránya, bár egyes vidéki területeken problémát jelent a magas munkanélküliségi ráta az alacsonyabb társadalmi osztályok fiataljai körében. Az országban nincsenek valódi hátrányos helyzetű térségek, csak alacsony (vagy nulla) gazdasági növekedést mutató régiók.
A változtatásokra való igény háttere, bevont célcsoportok
Tanulóink kivétel nélkül rendelkeznek internet-hozzáféréssel, és a tanulmányaikhoz használják is az internetet, így ma már az információk megszerzése nem okoz gondot. Az információk könnyű hozzáférhetősége miatt a tanárok szerepe átalakulóban van, az ismeretek átadása helyett a kompetenciákat kell fejleszteniük – legalábbis elméletben. A napi gyakorlatban viszont a tanárok pedagógiai szemléletében nem történt jelentős változás az elmúlt évtizedekben. Tanáraink többsége még mindig olyan ismereteket ad át, amelyek az interneten készen hozzáférhetőek. Ennek következtében a tanulók elveszítik az érdeklődésüket a tanulás és az iskola iránt, ezért inspirálni és motiválni szerettük volna a diákjainkat.
Megtett intézkedések, általuk elindított folyamatok
Hollandiában az iskolák nagyfokú önállóságot élveznek, ennek köszönhetően az iskola maga döntheti el, hogy bevezet-e valamilyen speciális pedagógiai módszert. A tanárok ugyanakkor felelősek a diákjaik tanulmányi előmeneteléért, és nem szívesen változtatnak a tanórai gyakorlataikon. A vállalkozói készségfejlesztő oktatás sikeres bevezetéséhez az iskoláknak az átfogó iskolai megközelítésre van szükségük. Az iskolának újra át kell gondolnia az identitását (milyen iskolát akarunk),és ki kell választania a célkitűzéseinek megfelelő stratégiát. Úgy tapasztaltuk, hogy szinte minden tagiskolában vannak vonakodó tanárok. Idővel azonban még a leginkább vonakodó tanárok is át fogják venni a vállalkozói készségfejlesztő módszert, mert a diákok ezt jobban szeretik.
Az elsődleges célközönséget az igazgatók jelentik. Hollandiában a legtöbb innováció az iskolák pedagógiai vezetőinek kezdeményezésére zajlik. Ezt a szerepet leggyakrabban az igazgató látja el. A szövetség mindegyik iskolát egyénileg vonja be.
Miután az iskola úgy döntött, hogy bevezeti a vállalkozói készségfejlesztő oktatást, az igazgató létrehoz egy kis létszámú csoportot a program átvételének támogatására, a szövetség pedig elkészít egy rövid végrehajtási tervet.
A célközönség második legfontosabb részét a tanárok alkotják. Mindegyik iskolában kijelölnek 2 vagy 3 főt, akik a változás élére állnak. Az ő szerepük az, hogy más tanárokat is a pedagógiai szemléletük megújítására ösztönözzenek. A szövetség hospitálási napokat szervezett a tanárok részére, hogy megismerhessék más iskolák bevált gyakorlatait.
A végső, egyben legfontosabb célközönséget a diákok jelentik. Az ő elkötelezettségük teszi lehetővé a változást az iskolában. A vállalkozói készségfejlesztő oktatás bevezetése az első évfolyamon (12-13 éveseknél) kezdődik.
Az első évben (12/13 évesen) az iskoláink minden diákja elkezd dolgozni valamilyen jótékonysági kihíváson. Ehhez a projekthez nincsenek jól körülhatárolt útmutatások, annál több nehézséget rejt magában. A diákokat arra kérik, hogy válasszanak ki egy jótékonysági szervezetet, amelyet szívesen támogatnának, majd kis csoportokban kidolgoznak egy projektet, benne a szervezet láthatóságát és/vagy sikerességét növelő tevékenységekkel, és végül végrehajtják a tevékenységeket.
A projekt folyamán a diákok a tanáraiktól és a helyi vállalkozóktól kapnak segítséget. A projekt lezárásakor a különböző csoportok egy különálló (jótékonysági) esten mutatják be az eredményeket a szüleik, az iskola dolgozói és a helyi üzletemberek (érdekelt felek) előtt.
A szövetség most már minden osztály és korcsoport számára kínál projekteket. Az iskoláinknak az a szándéka, hogy minden diák legalább egy projektben részt vegyen minden évben.
A diákokat a fent bemutatott projektekben irányító tanároknak szóló tevékenység:
A projektek mellett a tanárokat arra ösztönzik, hogy vezessék be a tükrözött osztályterem módszert és a több tantárgyat átfogó projekteket. A tanulókat arra bátorítják, hogy a tanulási útjukról tárgyaljanak a tanáraikkal.
A program használatához változtatni kellett a szemléletmódon. A tanároknak és az igazgatóknak nyitottan és érdeklődéssel kell viszonyulniuk az egész életen át tartó tanuláshoz. Nekik maguknak is fejleszteniük kell a vállalkozói kompetenciáikat, és dolgozniuk kell a bizonytalanság kezelésére való képességükön.
E változás eléréséhez a tanárok speciális képzéseken vettek részt a vállalkozói készségfejlesztő oktatás bevezetésének módjáról (ezt az ESHA - European School Heads Association dolgozta ki),és új technikákat tanultak, amelyeket azután házon belül is megosztottak.
Mivel ez egy átfogó program, a tervezéskor érdemes 6 hónapot rászánni az iskola identitásának és stratégiájának kidolgozására. A tanárokat coachok készítik fel a feladatra. A második évben végre lehet hajtani a projekteket. A vállalkozói készségfejlesztő oktatás bevezetésének legjobb módja az, ha a lehető leghamarabb elkezdik. Minden tanárnak ki kell alakítania egy olyan módszert, amely illeszkedik a személyiségéhez. Ezt csak valódi osztálytermi helyzetekben lehet tesztelni és továbbfejleszteni. Nem kell tökéletesnek lennie, a lényeg, hogy az érintett személyek készek legyenek a tanulásra és a tapasztalataik megosztására.
Legfontosabb változások
Az iskolából olyan tanulói közösség lesz, ahol a tanárok tanulási coachként működnek, a tanulók pedig részben maguk rendelkeznek a tanulási útjukról. A tanulók saját ügyüknek érzik és befolyásolni tudják a tanulási útvonalukat.
Tanulságok
A kockázat a változással szembeni ellenállásban rejlik. Vannak, akik egyszerűen csak nem akarják a változást. Néhány esetben az ilyen tanárok helyére mások léptek.
Szükséges erőforrások
A tanárok képzéseinek költsége és HR-igénye tanáronként körülbelül 5000 euró/10 napos képzés volt
Olvassa el a teljes leírástTeljes leírás bezárása
Célcsoport:
Iskolavezetők & oktatási munkatársak
Ország:
Hollandia
Kulcsszavak:
Szerző:
Mr. Koos Neuvel
Intézménynév:
‘Scholen voor Ondernemend Leren’