DIÁKKÖZPONTÚ OKTATÁS A BEDA HALLBERG KÖZÉPISKOLÁBAN

Az alternatív iskola Svédország délnyugati részén, egy hozzávetőlegesen 80 000 fős össznépességű helyhatóságban található. A legnagyobb városban nagyjából 20 000 ember él. A helyhatóságban két nagy, 1000-nél is nagyobb diáklétszámmal működő középiskola van. Eddig hiányzott egy kisebb, kevésbé formális alternatíva a veszélyeztetett diákoknak, és azoknak, akik a nagyváros központjának szomszédságában található nagy diáklétszámú intézményekben nem érezték otthon magukat. A Beda Hallberg iskola a helyhatóság legnagyobb városának egyik épületében található. Az iskolában nincsenek hagyományos nagy tantermek, a berendezés inkább a lakáshoz hasonlít, és tanári szoba sincs – az itt dolgozók és a diákok egész nap együtt vannak, együtt étkeznek és a szüneteket is közösen töltik el.

A probléma gyökere az volt, hogy a településen élő diákok közül sokan nem szerzik meg a középiskolai végzettséget, és az iskolából lemorzsolódva gyakran korai iskolaelhagyókká válnak (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő) kerülnek. A vezetés és a politikai döntéshozók egyetértettek abban, hogy a sokszínű diákpopuláció igényeinek kielégítéséhez szükség van egy rugalmasabb alternatív iskolára.

Az önkormányzati vezetőség és a döntéshozók kezdettől fogva mindnyájan részt vettek az iskola elindításának folyamatában, az igazgató és a vezetői gárda felvételében. A továbbiakban ez a csoport szervezte meg a diákok, illetve a többi tanár felvételét. Az iskola főként a diákok két célcsoportjának kínál lehetőséget: egyrészt azoknak, akik egy kicsi, helyi, önkormányzati alternatívát keresnek, és közvetlenül folytatják a középiskola első és második évfolyamán megkezdett tanulmányaikat, másrészt pedig azoknak a 16–20 év közötti fiataloknak, akik lemorzsolódtak az iskolából, de újra el akarják kezdeni a tanulást. Néhányukat a többi iskolából kifejezetten ideirányítják, másokat az „önkormányzati tájékoztatási felelős” talál meg, együttműködésben a szociális szolgálatokkal, foglalkoztatási szolgálatokkal, non-profit szervezetekkel és más szereplőkkel. Az iskola azoknak a diákoknak kínál alternatívát, akiknek különféle okokból rugalmasabb iskolaformára van szükségük. Némelyik diák a tanulmányai mellett sportolói karriert folytat, másoknak az élethelyzetükből, tanulási nehézségeikből stb. kifolyólag lassabb/gyorsabb ütemű tanulmányi beosztásra van szükségük.

Sikertényezők:

• z iskola létrehozásának támogatottsága az önkormányzati döntéshozók/legfontosabb szereplők körében.
• Szektorközi együttműködés – hálózatépítés és együttműködés a helyi önkormányzati érdekelt felek/döntéshozók között – például az oktatási szolgáltatók, a foglalkoztatási hivatal, az egészségügyi szolgáltatók stb.
• Együttműködés a helyhatóságban található iskolák és a tanárok között a rendszeres konferenciák/értekezletek/együttműködési projektek stb. révén.
• Iskolavezetés – erős elkötelezettség és együttműködés a személyzet, a diákok és tanárok között. A vezető tanár szorosan együtt dolgozik a munkacsoporttal, és rendszeres kapcsolatban áll a dolgozókkal és a diákokkal egyaránt.
• Minőségellenőrzés – folyamatos szakmai továbbképzés és iskolafejlesztési törekvések, valamint a diákok és a szervezet előmenetelének értékelése – szisztematikus felülvizsgálatok
• Intenzív utókövetés (a diákok, egyének és csoportok előmenetele)
• A diákok oktatásának holisztikus megközelítése – életvezetési készségek és tanulmányi program
• Rugalmasság – diákközpontú oktatás és szervezet (az oktatás/tanterv/struktúra fejlesztését a diákok igényei irányítják)

Az alternatív iskola felépítése/jellemzői:

• Alternatív elrendezés – az iskola egy belvárosi épületben található, nincsenek hagyományos nagy tantermek, a berendezés inkább a lakáshoz hasonlít, nincs tanári szoba – a személyzet és a diákok egész nap együtt vannak, együtt étkeznek és a szüneteket is közösen töltik el
• Reggeli (az iskolakezdés előtt),hogy jól kezdődjön a nap, és legyen közösségben töltött idő, a fiatalok fejlődésének holisztikus megközelítése szerint
• Nincs házi feladat – azok a diákok, akiknek az otthoni tanuláshoz nincs segítsége vagy lehetősége, az iskolában segítséget kapnak a munka befejezéséhez
• A gyógypedagógusokat szélesebb körben igénybe lehet venni
• A diákok mentorálásban részesülhetnek, és a tanácsadás is nagyobb mértékben rendelkezésre áll
• A diákoknak szóló egészségügyi és foglalkozási tanácsadás szerves része az iskolának (a tanárok és a pályaválasztási tanácsadó például együtt dolgoznak a két szakma összefogása érdekében).
• A szakszerű tanulmányi és pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés révén a diákok könnyebben megtalálják a nekik megfelelő tanulási utat.
• A külvilággal való együttműködés növeli a megbecsültséget és a motivációt. A Beda együttműködést folytat a közösségben működő vállalkozásokkal és szervezetekkel.
• Egyéni tanulmányi program, időbeosztás, kurzusmunka, tanulmányi ütemezés, a különböző tanulási stílusok támogatása stb.
• Hangsúly a diákok készségein és kompetenciáin, egyéni célkitűzések, a diákok holisztikus szemlélete, a mindennapi élethez és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák támogatása
• Strukturált bevezető folyamat, középpontban többek között a „10 jó szokással” (táplálkozás, testnevelés, pozitív gondolatok, a stressz elkerülése, új dolgok elsajátítása, ismétlés, változatosság, döntéshozatal, barátok, sok nevetés) és a különböző készségek gyakorlásával – elemzés, kommunikáció, empátia, tanulási technikák, önismeret, forráskritika, kreativitás, problémamegoldás és együttműködés. A bevezető folyamat arra szolgál, hogy megalapozza a közös munkához szükséges biztonságos, pozitív légkört a programban.

Pedagógiai módszerek és támogatás (prevenció):

• Nagy hangsúly a pozitív kapcsolatokon – pozitív szemlélet annak érdekében, hogy a diákok biztonságban érezzék magukat, és hasznát tudják venni az oktatásnak. A személyzet hisz a diákok képességeiben, és egyedülálló, egyenrangú személyként, tisztelettel bánik velük.
• A célkitűzésekre helyezett hangsúly (formatív módszerek) – hangsúly az eredményeken és folyamatos visszajelzés a szaktanártól.
• Minőség az együttműködés és a részvétel révén – a személyzet tagjai egymástól tanulnak, és a diákokat is bevonják a fejlesztési munkába.
• Képesség a diákok igényeinek felismerésére és kielégítésére. Az eljárások garantálják a diák eredményeinek szoros követését, ugyanakkor a diákegészségügyi szolgálatnál dolgozó munkatársak készségeit is hatékonyan használják.
• Autentikus tanulás – interdiszciplináris projektmunkák – együttműködés a külvilággal, a ciklusonkénti projektmunka és a tantárgyspecifikus készségfejlesztés váltogatja egymást
• A tantárgyakat blokkonként tanulják, hogy ne kelljen túl sok tárgyat tanulni párhuzamosan
• A tanítási napok strukturált felépítése a hosszabb tanulmányi időszakokra nézve, hogy a tanulás ne tagolódjon szét stb.

A tanárok nemcsak a diákra figyelnek, hanem az egész emberre és az ő jóllétére. A mögöttes szervezési elv az, hogy a diákokkal való, bizalmon alapuló kapcsolatnak döntő hatása van az oktatási teljesítményre. Az oktatás központi eleme a tanár és a diák közötti kapcsolat. A Beda Hallberg iskolában a dolgozók arra törekszenek, hogy aktívan dolgozzanak a diákokkal szembeni hozzáálláson és attitűdökön – ha aktív elkötelezettséget tanúsítanak minden diák céljainak sikeres elérése iránt, ez növeli a motivációt. Az elkötelezett, nagy elvárásokkal rendelkező munkatársak fogékonyak az egyéni igényekre, és bíznak a diákjaik képességeiben – ez a kiindulási alap ahhoz, hogy az iskola sikeres legyen az oktatásban. A diákokat kompetens, érintett személynek tekintik, és törekszenek arra, hogy egészében lássák az egyes diákok helyzetét.

Egy rugalmas struktúrában működő, új iskola kialakításához időre és forrásokra van szükség. Az iskolát 2012-ben kezdeményezték, de csak 2013-ban indult el egy csoporttal/osztállyal. Azóta minden évben körülbelül egy osztállyal/csoporttal bővült. Időbe telik, hogy megtalálják a legjobb struktúrákat és gyakorlatokat azokkal a diákokkal, akik lemorzsolódtak az iskolából, és már sok iskolai kudarcot szenvedtek el. A diákok közül sokan nehéz helyzetben vannak, és hosszan tartó, intenzív beavatkozásra van szükségük.

Az iskola elindulása óta eltelt években emelkedett a középiskolai oktatás elvégzésének aránya a helyhatóságban, de az ok-okozati összefüggést nehéz kideríteni.

Az iskola létrehozásához szükség van a támogatásra az önkormányzati döntéshozók/legfontosabb szereplők körében.

Ahhoz, hogy meg lehessen találni azokat a fiatalokat, akiknek hasznos lehet ez az iskola, mindennél fontosabb az ágazatokon átívelő együttműködés – hálózatépítés és együttműködés a helyi önkormányzati érdekelt felek/döntéshozók, például az oktatási szolgáltatók, a foglalkoztatási hivatal, az egészségügyi szolgáltatók stb. között. Az önkormányzat iskoláknak szóló pénzügyi támogatásának esetleges csökkentése veszélyt jelent az iskolára.