Életpálya-menedzsment a szakképzésben - Erasmus+ CARMA projekt

Rövid összefoglaló

Az Erasmus + CARMA projekt azt tűzte ki célul, hogy a szakiskolai tanároknak olyan eszközt adjon a kezébe, amely segítségével képesek lesznek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeképp a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerő-piacon. Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium 3 országból - Magyarországról (Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszék, a BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma) , Finnországból (Raahe Szakképző Intézet - Raahenkoulutuskuntayhtymä) és Bulgáriából (Selfinvest Ltd.) - a magyar Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy a projekt 18 hónapja alatt kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vett részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartottak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két multiplikátor rendezvényen ismertettük és vitattuk meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértőkkel, intézetvezetőkkel és döntéshozókkal közösen: egy műhelymunkán, amelyet Szófiában tartottunk 2018 márciusában és egy budapesti nemzetközi konferencián 2018 áprilisában. Projektünk nagyban támaszkodott az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network - ELGPN) ajánlásaira és az általuk összegyűjtött tudásra. 2007 és 2015 között ez a hálózat segítette az EU-tagállamokat (valamint az Erasmus+ programban résztvevő, EU-n kívüli országokat) és az Európai Bizottságot abban, hogy elmélyítsék az európai együttműködést a pályaválasztást érintő kérdésekben mind az oktatás, mind a munkavállalás területén.

Az egyik közelmúltban kiadott dokumentumában a hálózat leszögezte: a karriermenedzselési készségek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy magas színvonalú legyen egy szakképzési rendszer. A szakpolitikai fórum azt is megállapította: a pályaorientációnak az iskolákban a munkaerőpiacra való átmenet időszakára kell összpontosítania, és figyelembe kell vennie a tanulók sokféleségét. Azt is fontos figyelembe venni, hogy a mai munkaerőpiaci változások, a munkavégzés, a munkakörök és a hivatások szünet nélküli átalakulása szükségessé teszi a folyamatos személyes, szakmai, és tudományos fejlődést. A projektben olyan átfogó kézikönyvet fejlesztettünk ki, amely alapján a szakiskolai tanárok - új tanári szerepeket is betöltve - segíthetik a tanulókat a pályaválasztásban és abban, hogy hogyan tervezzék meg és irányítsák önállóan a karrierjüket, fejlesszék a készségeiket. A kézikönyvben 44 gyakorlat található, és négy nyelven érhető el (angol, magyar, finn, bolgár). Emellett, a projekt tapasztalatai alapján kidolgoztunk egy szakpolitikai ajánlást, mely során felhívjuk a figyelmet, hogy milyen fontos szerepe van a tanárnak az életpálya-vezetési készségek oktatásának területén, hogy mennyire fontos lenne, hogy a pedagógusképzés, a továbbképzés felkészítse a tanárokat e feladatrendszer ellátására, és hogy az életpálya-tanácsadás illeszkedjen az iskola működéséhez.

A jó gyakorlat környezete (kontextus)

Napjainkban Európában egyre nő azoknak a szakiskolai diákoknak a száma, akiknél fennáll a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás veszélye. A CARMA projekt célja az volt, hogy a résztvevő országok - Magyarország, Finnország és Bulgária -, de lehetőség szerint minél több európai ország tanárai képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeként a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon. Egy sikeres karrier menedzseléséhez számos különböző készségre van szükség. Ezeket fölsorolja az élethosszig tartó tanuláshoz kulcsfontosságú kompetenciákról szóló európai keretdokumentum is, kiemelve többek között a "tanulj meg tanulni" elvét, a digitalis kompetenciákat (például a munkavállaló önreklámját a közösségi médiában és általában a webes jelenlétet),valamint a társas készségeket (például, hogy képesek legyünk hatékonyan bemutatni a munkaerőpiaci szempontból lényeges erősségeinket).

A változtatásokra való igény háttere, bevont célcsoportok

A projektben résztvevő három országban (Magyarország, Finnország, Bulgária) különböző okokból, de mindenütt a szakiskolai tanulók egy többé-kevésbé állandó hányada nem szerzi meg a végzettséget igazoló papírt. Finnországban ez inkább a bevándorló és hátrányos helyzetű tanulókra igaz, Magyarországon és Bulgáriában a legutóbbi időkig azzal függött össze, hogy sok diák nem látott realis esélyt arra, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedjen, és emiatt kevésbé voltak motiváltak. A nemzeti kormányok általában hosszú távú stratégiákkal próbálják enyhíteni a korai iskolaelhagyás negatív hatásait, és elsősorban a szakiskolai oktatás minőségét próbálják javítani. Ahhoz azonban, hogy a tanulók a lehető legtöbb információ birtokában önálló, felelős döntést tudjanak hozni a karrierjüket érintő kérdésekben, a szakiskolai tanárok aktívabb részvételére van szükség. A szakiskolai oktatás ma szinte kizárólag a választott szakmához szükséges készségek fejlesztésére összpontosít, és háttérbe szorulnak a konkrét szakmától elvonatkoztatható, szakmától függetlenül alkalmazható ún. horizontális kompetenciák. A pályaorientációs képzés a szakiskolákban híd lehet az iskola és az üzleti világ között, megkönnyítheti az átmenetet az iskolából a munka világába. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a szakmunkás tanulók több mint a negyede és a szakképzésben résztvevő diákok több mint a harmada mondta azt, hogy ha újrakezdhetné, másik szakmát választana. Ezért is fontos a pályaorientáció beépítése a képzésbe, hogy a diákok lássák a karrierlehetőségeiket, és hogy olyan munkát válasszanak, amely megfelel az érdeklődésüknek és a céljaiknak. A pályaorientációs tájékoztatást éppen ezért már a szakiskolai képzés korai szakaszában elérhetővé kell tenni a diákoknak, hogy aki akar, választhasson másik, neki jobban megfelelő szakmát, ahelyett, hogy kiesne a képzésből, és a korai iskolaelhagyók táborát szaporítaná (Field et al., Kuczera et al.) A korai iskolaelhagyásnak számos oka lehet. Ezek feltérképezése és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő intézkedések születhessenek, amelyekkel enyhíteni lehet a problémát. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy 2020-ra tíz százalék alá szorítsák a korai iskolaelhagyás mértékét. ( Europe 2020 Target: Early Leavers from Education and Training) Ehhez átfogó stratégiára, az okok megismerésére és megfelelő megelőzési és beavatkozási intézkedésekre van szükség. Ezek egyúttal a szakképzés minőségének javulásához is vezetnek. A projektbe a szakiskolai tanulókat pilot órák keretében, szakiskolai tanárokat szakmai továbbképzés és a pilot órák keretében, valamint széleskörű disszeminációs tevékenységünk során értük el, szintén a disszemináció során értünk el szakképzési centrumokat, a tanárképzés kulcsfiguráit, a felnőttképzés szakértőit, kamarai szakértőket, tehát olyan döntéshozókat, akiknek ráhatásuk lehet, hogy a szakképzésbe jobban beépüljön az életpálya vezetési készségek fejlesztése.

Megtett intézkedések, általuk elindított folyamatok

A projektben összeállítottunk egy átfogó Kézikönyvet, amely alapján a szakiskolai tanárok - új tanári szerepeket is betöltve - segíthetik a tanulókat a pályaválasztásban és abban, hogy hogyan tervezzék meg és irányítsák önállóan a karrierjüket. Kidolgoztunk és megtartottunk egy strukturált képzést, amely fölkészítette a szakiskolai tanárokat arra, hogy tanácsokkal lássák el diákjaikat a pályaválasztás és a karriertervezés során. Kísérleti oktatást tartottunk összesen 100 tanulónak, amelyet a képzésen résztvevő tanárok (a budapesti Weiss Manfréd szakiskola és a finn Raahe szakképző intézmény öt-öt oktatója) a saját iskolájuk diákjainak tartottak. Szakpolitikai javaslatokat fogalmaztunk meg. A projekt résztvevői összefoglalták a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalataikat, és ez alapján szakpolitikai változtatásokat javasolnak az egyes tagállamok és az európai uniós szervek döntéshozóinak.

Legfontosabb változások

A tesztórákba bevont tanulók tudatosabbak lettek készségeiket és pályaválasztásukat illetően, jobban tisztában vannak a munkaerőpiac kívánalmaival. A tanárok életpálya tanácsadói képességei, felkészültsége javult, tudatosabbak lettek a témát, a téma fontosságát illetően. A képzést nyújtó intézményeknek rendelkezésére áll egy új módszertan. A szakmai döntéshozók számára még több érvet szolgáltattunk, hogy átfogó reformra van szükség mind a tanárképzés, mind a tantervek területén.

Tanulságok

A tesztelési időszak alatt kiderült, hogy nagyon fontos elismerni a CMS készségeket fejlesztő tanórák szükségességét a magyar szakközépiskolai oktatásban – ahogy az a finn tantervnek már most is része. Magyarországon, ahogy azt a tapasztalatok mutatják, a tanulók nagyon csekély tudással rendelkeznek a munka világában szükséges készségekről, információkról, módszerekről, mivel kezdetben senki nem rendelkezik ezzel a tapasztalattal, és ezeket a készségeket a tanórákon nem tanítják megfelelően.

• Habár bizonyos szempontok szerepelnek a Nemzeti Tantervben (önéletrajzok írása, az álláshirdetések értelmezése stb.),ezek nem elég gyakorlatiasak, számos esetben nem elég rugalmasak, és meglehetősen ódivatú módon mutatják be azokat. Szükség lenne az üzleti világnak megfelelő, vagy HR szempontú megközelítésre, hogy relevánsabbá, korszerűbbé és érdekesebbé tegyük azt a tizenévesek számára.

• Fontos lenne továbbá, hogy kiemeljük a különbséget a magasabb társadalmi normák szerinti életpálya-vezetési módszerek és a „mindennapi” vagy „valós életű” életpályavezetési módszerek között, a ─ tanulók tapasztalata szerint ─ bizonyos készségek, képességek és módszerek nem fontosak az utóbbi esetében. Például az állásinterjúk sokszor nem is valósulnak meg, és a digitális készségek és keresési módszerek helyett az álláskeresés informális módjait helyezik előtérbe (hirdetés a kirakatban, barát által közvetített állás stb.)

• A magyar szakképző iskolák IKT eszközökkel való felszereltsége meglehetősen hiányos, és ez a digitális készségek tanítását/bemutatását/alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A legtöbb iskola nem rendelkezik vezeték nélküli internetes kapcsolattal, illetve az informatika órákon kívül számítógép-hozzáféréssel, mellyel egyébként sem rendelkezik minden tanuló, vagy nem nagy számban.

• A magyar oktatóknak kevés idejük van és csekély a tudásuk ahhoz, hogy megfelelően dolgozzanak a tanulók önismeretén. Iskoláinkban vannak szociális munkások vagy pszichológusok, de ők nem tudnak részt venni ebben a munkában, mivel képességeik és kapacitásuk teljes mértékben kihasználtak.

• A tanulók általában távolságtartók az iskolával és tanáraikkal (esetenként akár társaikkal) szemben, negatív (vagy legjobb esetben semleges) a hozzáállásuk az iskolához és az ott folyó munkához, és ez igen megnehezíti a személyesebb témák feldolgozását. A gyakorlatok ugyanakkor segítettek azonosítani a területeket, ahol javításra, beavatkozásra van szükség.

• Ilyen területek – csak néhány példával élve – a kommunikációs készségek fejlesztése, tér és mód biztosítása önkifejezésükhöz, véleményük és gondolataik kifejtéséhez bizonyos témákban, a helyzet kialakítása, hogy valamivel mélyebben gondolkodjanak el magukról és pályaválasztási lehetőségeikről, az önismeret fejlesztése, lehetőség biztosítása az osztálytermi tanórákon való személyes elkötelezettségre, aktív munkára és tevékeny részvételre. Szükség lenne teret adni a személyes tanácsadásnak, amikor szükség van rá.

• A tankötelezettség visszaállítása 18 éves korra segítené ezen készségek megszerzését, számos más előny elérésével együtt.

• A Kézikönyvben leírt tanórák extra felkészülést igényeltek, és szükség van a nyomon követésre is, amely egyúttal mutatja a formalizált képzés szükségét is a tanárok számára arról, hogy miként kell ezeket a tevékenységeket hatékonyan, profi módon továbbadni.

• A projektben részt vevő tanároknak az a véleményük, hogy a magyar iskolák jobb helyek lennének a rendszeres és alapos CMS oktatás révén, mivel ez segítené a tanulókat sokoldalúbb munkavállalókká, illetve olyan felnőttekké válni, akik képesek kezelni a változásokat és kihívásokat. Bele lehetne szőni egyes tantárgyakba, vagy külön tárgyként szerepelne, mindenesetre rendszeresnek és céltudatosnak kellene lennie.

• Mivel a szakiskolai tanulók óraszáma már most is meghaladja a 35-öt, és közelít a heti 40-hez, azt javasoljuk, hogy a tanrendben bekövetkező lehetséges változtatás ne emelje tovább az iskolai órák számát – vagyis óvatos tantervi reformot javasolunk.

• A szakképzésnek gyorsabban kell reagálnia a munka világában és az azt működtető környezetben bekövetkező változásokra, illetve alkalmazkodnia kell az egyéni kompetencia igényekhez. Mindez azt jelenti, hogy a pályaválasztási tanácsadás a jövőben felértékelődik. Az oktatás nagyobb része az iskolaépületeken kívül zajlik majd: a munkát különböző tanítási környezetekben kell majd végezni, ahol a tanárok munkahelyeken biztosítják a tanácsadást. A tanárok munkájában nagy hangsúlyt kap a tanácsadás és a felkészítés, továbbá a Carma kézikönyv néhány új ötletet és anyagot biztosít a szakiskolai tanárok szükségleteihez.

Szükséges erőforrások

A tanárok szakmai, módszertani felkészítésének ideje, eszközei A rászánt tanórák (ezen belül papírok, filctollak, post-it) Számítógép, internet

Egyéb információ

A kézikönyv gyakorlatait - reményeink szerint - az azt használó tanárok további visszajelzései, ötletei, gyakorlatai alapján kiegészítjük, változtatjuk. A tanároknak létrejött a Facebook-on egy online platform "Carma Online Workshop" néven - ezen a felületen osztották meg a gyakorlati időszak alatt a tanárok a tapasztalataikat, és ezt a továbbiakban is szeretnénk egy gyakorlati tapasztalatok megvitatására, megosztására szolgáló felületként életben tartani.

Olvassa el a teljes leírástTeljes leírás bezárása

Célcsoport:

Tanár

Ország:

Magyarország

Szerző:

Rihay Zsuzsa

Intézménynév:

Raabe Klett Kft.

A korai iskolaelhagyás európai információs portálja a lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. Amennyiben tovább használja az oldalt, elfogadja az sütik használatát. Kérjük, további információkért olvassa el az Adatvédelmi nyilatkozatunkat.