FOTEL projekt – Fórum színházzal a korai iskolaelhagyás ellen

Rövid összefoglaló

A FOTEL projekt célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, csökkentése a fórum színház segítségével. A FOTEL egy komplex programot kívánt megvalósítani: megkíséreltük feltárni a korai iskolaelhagyás okait és a fórum színház módszerét alkalmazva válaszlehetőséget kerestünk arra, hogy miként lehet a nem formális oktatás segítségével szemléletváltást létrehozni az iskolai oktatásban.

Tanárokkal, szülőkkel és diákokkal dolgoztunk együtt, kutattunk, tankönyvet írtunk, konferenciát szerveztünk, színházaztunk. A teljes projektről a megjelölt weboldalakon lehet olvasni, a továbbiakban itt csak a fórum színházas kísérletről esik szó. 

A Fórum színházi munkával a célunk kettős volt:

- egyrészt egy olyan eszközt adni a tanárok kezébe, ami segíthet a problémák feltárásában és megoldásában, 

- a tanulóknak pedig lehetőséget adni arra, hogy beszéljenek a problémáikról, s hogy olyan megoldást találjanak, amiben az egyén, mint a közösség tagja van jelen, a felelősségvállalás, a segítségnyújtás is ebben a keretben valósul meg.

A 9. osztállyal és a 10. osztály néhány tagjával, s két tanárukkal dolgoztunk együtt 5 hónapon keresztül, heti rendszerességgel. Egy fórum színházi előadást építettünk fel, a tanulók által hozott problémákra reflektálva, azokat átbeszélve, elemezve. Az iskolai előadást követően még négy fővárosi és vidéki helyszínen mutattuk be a darabot.

A tanulóknak lehetőségük volt arra, hogy eldöntsék, milyen szerepet vállalnak a közös munkában: színészek, ötletemberek, videósok, berendezők… stb. lettek. Mindannyian aktívak voltak a teljes időszak alatt. 

A darab felépítése és az előadások alatt a gyerekek szakértőkké váltak a korai iskolaelhagyás témáját illetően is, különböző közösségekben érveltek a témában. 

Fejlődtek kommunikációs kompetenciáik, az együttműködésben, az interperszonális készségekben, a vitakultúrában, a konfliktuskezelésben erősödtek, empatikusabbak lettek, bátrabbak, jobban kiálltak magukért, megtapasztalták a sikert, az elismertséget.

Az iskola visszajelzése alapján a folyamatban részt vevő osztályok erős közösségekké váltak, céltudatosabban, állhatatosabban dolgoztak a projektet követően is.

A részt vevő tanárok elsajátították a módszert, és olyan eszközökhöz jutottak, amik bármikor bevihetők a tanórákra az egyén, a közösség, stb. érdekében. 

A jó gyakorlat környezete (kontextus)

Burattino Általános és Szakiskola, Gyermekotthon (Burattino Elementary and Technical School and Children’s Home) egy 1991-ben létrehozott alapítványi iskola. Anno 60 tanulóval elindított iskola mára 8+4+2 éves rendszerben dolgozik, 3 gyermekotthont működtet, 350 tanulója van és 52 bentlakó diákja. Az iskola elsősorban hátrányos helyzetű családok – azon belül is Roma – gyerekeit segíti azzal, hogy komplex oktatási, gyermekgondozási és pszichológiai támogatást nyújt az iskolai tevékenység égisze alatt. Az iskola gyermekotthonként is funkcionál az ideiglenes, feltételes vagy tartósan nevelésbe vett, illetve válságban lévő családok gyermekei számára. A programban való részvétel feltétele így egyértelmű. Az itt tanuló diákok közül sokan több iskolát is megjártak már, megtapasztalták a korai iskolaelhagyást.

Az iskola Budapest peremkerületében, Csepelen található, amely korábban ipari központ volt a rendszerváltás előtt. A rendszerváltás után sok gyerek megfelelő ellátás nélkül maradt, sokan elvesztették a munkájukat.

Pedagógiai értelemben a Burattino Iskola meglehetősen különbözik más iskoláktól: toleranciára tanítás, különbségek elfogadása, személyes kapcsolat megteremtése, egyéni elbánás, különféle módszertanok, kooperatív technikák, színpadi pedagógia és projekt pedagógia, készségfejlesztés, tanórán kívüli tevékenységek jellemzik.

Ezeket a pedagógiai módszereket úgy használják, hogy a diákok megtanulhatják kompenzálni a társadalmi-kulturális hátrányukat, és kiegyensúlyozott, érett személyiségekké válhatnak.

www.burattino.hu

A változtatásokra való igény háttere, bevont célcsoportok

A (korai) iskolaelhagyás okai nagyon sokrétűek, s sokszor nem is egy, hanem több ok, faktor együttes jelenléte vezet az iskolából való kieséshez. Kutatásunkban többek között az alábbi faktorokat térképeztük fel a Burattino iskola tanulóival, tanáraival és a szülőkkel való munka során: a szülők alacsony iskolázottsága, a szülői felelősségvállalás hiánya, a személyközpontú pedagógia hiánya, a pozitív diszkrimináció hátrányai, a szülők és az iskola közti együttműködés hiánya, a kortárs csoport kiközösít valakit valami miatt (pl. ruházkodás, etnikai háttér, stb),a tanuló nem találja helyét az osztályközösségben, SNI, motiváció hiánya, stb.

Ugyanakkor a szülői elköteleződés, a biztonság- és komfortérzet, az „iskolában otthon vagyok” érzés, a személyközpontú pedagógia, a kooperatív feladatok, stb. arra ösztönzik a tanulókat, hogy tanuljanak, hogy szívesen menjenek iskolába, stb. 

A Burattino be- és elfogadó iskola, sok olyan tanuló jár ide, akik mélyszegénységben élnek, akik már több iskolát elhagytak, elhagyni kényszerültek, stb. A Burattino célja, hogy olyan ismereteket, tudásokat, kompetenciákat, élményeket is nyújtson a tanulóinak, amiket – szerencsés esetben – egy gyerek megtapasztal a családban, az ide járó gyerekek nagy része nem. 

A Burattino pedagógiai programjában ezen hiátusok pótlása szerepel, ezért az általunk kínált módszert is szívesen fogadták, a hátrányos helyzetű tanulókkal való munka eszköztárának kibővítése, illetve a gyerekek önismeretének, eszközeinek gazdagítása miatt.

A módszert két tanár: egy drámatanár és egy osztályfőnök kísérte végig, s sajátította el.

Az osztályfőnök akkor kilencedikes osztálya és a 10. osztály néhány tanulója vett részt a folyamatban. A gyerekek heterogén csoportot alkottak, de valamennyien hátrányos társadalmi/szociális háttérrel bírtak, sokan SNI-s tanulók voltak, kb. a csoport fele cigány volt – fontos megjegyezni azonban, hogy ez semmilyen jelentőséggel nem bírt, sem a közös munkában, sem pedig a gyerekek egymással való kapcsolatában. 

A tanári kar 8-10 pedagógusával készült interjúk tanúsága szerint a szülő-tanár, szülő-diák kapcsolatok jelentették a legnagyobb nehézséget, valamint a nők eltérő társadalmi szerepe a különböző kultúrákban. A gyerekek családi szocializációja során tanult értékek és az iskola által elvárt értékrend bizonyos helyzetekben ütközött egymással. Ennek a kezelése okozott nehézségeket.

Megtett intézkedések, általuk elindított folyamatok

A FÓRUM SZÍNHÁZ egy olyan nem frontális, nem formális tanítási-tanulási lehetőséget kínál mind tanárok, mind pedig diákok számára, amely közös gondolkodás keretében lehetőséget biztosít a mindennapok jelenségeinek, a tapasztalatoknak, a problémáknak az elmélyült, hatékony feltárására.

Egy kreatív, demokratikus folyamaton keresztül a résztvevők megélhetik a fókuszban lévő jelenség megannyi aspektusát, a kapcsolódó megfontolásokat és érzelmeket. Bár a színházcsinálás célja az előadás létrehozása, esetünkben fontos kiemelni, hogy a hangsúly a folyamaton van. Az előadás megteremtése során a színházalkotó közösség hosszú utat jár be, s közben mind az egyén, mind pedig a csoport átalakuláson megy keresztül: fejlődik az egyén személyisége, önkifejezési készsége, javul kommunikációja, hatékonyabbá válik probléma-megfogalmazási készsége, a periférián lévő csoporttagok hangot kapnak, integrálódnak a csoportba, erősödik a csapatmunka, a tagok gyarapítják tanulási tapasztalataikat, és még számtalan készségük fejlődik.

Maga a Fórum színház 4-6 lépésen keresztül építi fel a folyamatot, a darabot, s az első lépés a probléma azonosítása. Ezek a lépések a projekt csapata által kidolgozott kézikönyvben lépésről lépésre le vannak írva, s feladatok rendelődnek az egyes szakaszokhoz. Ezek mind írott formában, mind pedig rövidfilmek formájában megjelennek, ezért a következőkben csak nagyon vázlatosan ismertetjük ezeket.

A korai iskolaelhagyással, illetve a Burattinoban felmerülő problémákkal több csoportban foglalkoztunk:

1. a tanárok egy csoportjával a kritikus incidens módszertan segítségével detektáltuk, elemeztük és mélyítettük el a problémákat;

2. a szülők egy csoportjával egyéni interjúkat csináltunk, s ezen keresztül láttunk bele a nehézségekbe.

3. a tanulókkal egyéni beszélgetések, dramatikus módszerek, saját élmények adták meg a fórum színházi előadás elemeit és fonalát – a tanulók saját tapasztalatai és nehézségei jelentek meg a darabban. 

A közös munkában tanárok, diákok és képzők közösen vettek részt, ez abban is segített, hogy a tanárok és a diákok őszintén (a színház adta keretekben) megmutatták egymásnak kérdéseiket, nehézségeiket – árnyaltabb kép alakult ki.

A fő tevékenységek és a pedagógiai szemléletmód:

1. Kritikus incidens képzés tanároknak, esetek elemzése (2 nap)

2. Bemutatkozó játékalkalom két évfolyam tanulóinak, s a korai iskolaelhagyás problematikájának felvetése (3 óra)

3. 3 napos tanévindító tábor – sok játékkal, kooperatív elemek, filmkészítési és színházcsinálási gyakorlatok 3 évfolyam számára, leendő résztvevők kiválasztása

4. 4 hónapon keresztül heti 2-3 órában Fórum színházi folyamat és előadás felépítése

5. előadások – Burattino, Tempus Közalapítvány konferenciája, fővárosi és vidéki iskolák; projektzáró konferencia

Eredmények:

- kritikus incidens képzés tanároknak (bővebben a témáról: https://docs.google.com/file/d/0B5TgEhR6R1MbRkNERmZfSHMyUk0/edit

- kézikönyv és hozzá kapcsolódó módszertani filmek

https://drive.google.com/file/d/0B4hUkplS1WlNclNsT2VaSXMwTE0/view

- nemzetközi konferencia (előadások meghallgathatóak a Youtube-n)

- fórum színház létrehozása és bemutatók

Fontos kiemelni, hogy a Burattino pedagógiai programja sok „reformpedagógiai” elemet tartalmaz, így az iskolában tanító tanárok számára a Fórum színház létrehozása, a gyerekekkel való non-frontális foglalkozás nem ismeretlen. 

A problémák hátterének feltérképezéséhez, a konfliktusok feloldásához segítséget nyújtó színházi folyamatban nagyon fontos a bizalom kiépítése, az empatikus hozzáállás, a kérdezéstechnika, a csapat kohéziójának megteremtése, az értő figyelem, egy módszertani eszköztár megléte, színház iránti nyitottság, stb.

Esetünkben jó volt látni, hogy a különböző képességű, motivációjú gyerekek mind megtalálták a helyüket és szerepüket (ebben a tanárok segítsége és támogatása nyilvánvaló) - így alkottak egészt.

Mivel a színház esetünkben a gyerekek élettapasztalatait, a (meg)átélt traumáit építi be az előadásba, így kiemelten fontos ezek feldolgozása, az ebben való partnerség és segítség.

Iskolapszichológus, drámapedagógus értő közreműködése is fontos része lehet a folyamatnak.

A Fórum színház műfajánál fogva sem tud gyors megoldást nyújtani, bár a folyamat tartalmaz olyan módszertani elemeket, melyek bizonyos helyzetekben segítséget jelenthetnek, konfliktusok megoldásában, helyzetek detektálásában.

Mégis, mivel nem az előadáson van a legfőbb hangsúly, hanem a folyamaton, így a köztes munka és változás hosszú távon komplex hatást gyakorol. 

Tapasztalataink is azt mutatják, hogy a résztvevő tanulók elismertsége, önismeretük elmélyülése, jövőképük reflektáltsága, a csoportdinamika változása  hosszú távon hatottak – egyértelműen nagyobb idő- és energiaráfordítás hosszú távon, de hosszantartóan térül meg. 

Egy tanévnyi munka (heti 1 órában is akár) el tud juttatni egy csoportot a folyamat végéig, de ha egy osztály (és természetesen a tanár) már végigcsinálták egyszer a folyamatot, akkor a problémamegoldás, a helyzetek kezelése a továbbiakban rövidebb idő alatt is megtörténik.

Jelen esetben a korai iskolaelhagyás komplex problematikáját elemeztük, módszerünk azonban bármely közösséget érintő probléma megoldásában helytálló.

Legfontosabb változások

A részt vevő tanárok kapcsolata a diákokkal változott, egyenrangúbb viszony alakult ki, a fegyelmezés módja is (át)alakult.

A gyerekek egymáshoz való viszonya, interperszonális kapcsolatai, az együttműködés, a csapatmunka merőben új dimenziókat kapott, a csoportkohézió megerősödött.

A tanulók önismerete, önértékelése, önbizalma erősödött, képessé váltak arra, hogy mind magukat, mind egymást támogatóan értékeljék, a fejlesztendő területeket felismerjék, javult a kommunikációs készségük.

Elismertséget szereztek az iskolában, mind a kortárs csoporton belül, mind a tanárok szemében „nőttek”, ez hatott az önképükre, s a jövőterveikre is. 

Konfliktusmegoldó képességük is erősödött.

Tanulságok

A módszer elsajátítása sok időt és energiát követel a tanároktól, s ez az amúgy is leterhelt tanárok számára problematikus lehet.

Ahhoz, hogy a gyerekek megnyíljanak, talán szerencsés, ha van külső tréner/szereplő.

A teljes program végigvitele inkább iskolán kívüli tevékenységként valósulhat meg, talán szakköri keretben, de a módszertanhoz kapcsolódó gyakorlatokkal részkérdésekre akár tanórai keretben is lehet megoldást találni, vagy foglalkozni velük.

A projektmunka mindig azt a nehézséget hozza, hogy meghatározott időkeretben kell végigvinni a folyamatot, így csak rövid ideig tudtunk együtt dolgozni tanárokkal, diákokkal. A folyamat még hatékonyabb lehetett volna, ha egy teljes tanév rendelkezésünkre áll a közös munkára.

Szükséges erőforrások

A Fórum színház létrehozása optimális esetben két tréner/tanár/facilitátor munkáját fizeti.

Szerencsés, ha az iskolapszichológus be tud kapcsolódni a háttérmunkába.

Az előadáshoz szükséges kellékek beszerzési ára (elenyésző).

Egyéb információ

Szakmai előadások

https://www.youtube.com/watch?v=Fh4MMrUwuUQ

https://www.youtube.com/watch?v=JmP7Mkuji3U

https://www.youtube.com/watch?v=q38rBLrahPM

https://www.youtube.com/watch?v=uKWiRcRHr0g

Módszert ismertető kisfilmek:

https://www.youtube.com/watch?v=xzvUQKYc9Q0

https://www.youtube.com/channel/UCNfFpFEppYT-EESplknK1eg

Olvassa el a teljes leírástTeljes leírás bezárása

Szerző:

Komjáthy Zsuzsanna

Intézménynév:

Artemisszió Alapítvány

Intézmény weboldala:

http://www.fotel-project.eu

A korai iskolaelhagyás európai információs portálja a lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. Amennyiben tovább használja az oldalt, elfogadja az sütik használatát. Kérjük, további információkért olvassa el az Adatvédelmi nyilatkozatunkat.