Rövid összefoglaló
A szolnoki Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakközépiskola és Szakgimnázium évek óta stratégiai szinten kezeli a korai iskolaelhagyás kérdését és igyekszik minden formális és nem formális eszközt megragadni annak érdekében, hogy az iskolát a végzettség megszerzése előtt elhagyók számát csökkentsék.
A megoldás egyik fő motívuma, hogy igyekeznek kellemes iskolai légkört teremteni, elérni azt, hogy a tanulók a tanuláshoz és az iskolához pozitívan viszonyuljanak.
Ennek egyik eszköze az ún. átvezető program a 9. osztályosok számára. A program célja, hogy megkönnyítse az iskolaváltást, az átmenetet az általános és a középiskola között. A program segíti a beilleszkedést, fejleszti a csoportközösséget, az együttműködési készség kialakítását. Ezen felül alkalmat teremt a veszélyeztetettség-szűrésre: vagyis arra, hogy felmérjék, hogy akár családi háttere, akár képességei vagy annak hiánya és egyéb okok folytán mely diáknak kell több figyelmet szentelni a megelőzés érdekében.
A programban minden 9.-es osztály részt vesz, mellettük pedig a tanárok, szakoktatók, fejlesztőpedagógus, pszichológus és szociális munkás is.
A program 4 témahétből áll, melynek témái:
- ÉN (önismeret);
- Az iskolám, ahol a következő éveket töltöm;
- A városom, ahol tanulok;
- Szakma, amit választottam.
Ezen időszak része egy olyan 1 napos tréning, ahol a diákok tanulási technikáját segítik fejlesztőpedagógusok és a szociális munkás segítségével. Olyan ismeretszerzési technikákat ismerhetnek meg, amelyek alkalmazásával hatékonyan, gazdaságosan és eredményesen használható ki a tanulásra fordított idő. Minden tanár a saját tantárgyára vonatkozóan tanulási technikákat javasol a diákoknak, a tananyag specialitásához igazodva.
Ezen 4 hét alatt is zajlik a tanítás a megszokott mederben, a tanárok bemutatkoznak, és az órák tematikájába épülnek be a fenti témák. Pl.: Szolnokon meglátogatják a Tiszavirág hidat, városnéző sétát tesznek, arról totót töltenek ki, illetve a gépész tanulók a hídról szabadkézi rajzot készítenek – ezzel összeépítve a tanóra és a városismeret anyagát. Vagy az itthon megtalálható jellegzetes acélszerkezetekről keresnek csoportmunkában anyagot a tanulók és azt prezentálják a többi tanulónak a diákok, így kombinálva az országismeret és a szakma ismereteit.
A 4 hetes időszak végén osztályértekezleten elemzik a tanulókat az egy osztályban tanító tanárok. Ezen információkra alapozva elkészül az egyéni fejlesztési terv, kijelölik a mentorálást igénylő tanulókat, meghatározzák a nyomon követés formáját.
Mindegyik tevékenységre van már az iskolának mintája, tanterve – ezeket az év elején rendszeresen átnézik, finomhangolják, az előző évi tapasztalatok fényében módosítják, kiegészítik.
A jó gyakorlat környezete (kontextus)
A szolnoki iskolába bekerülő diákok egy jelentős hányada valamilyen problémával küzd: jelen van az SNI és a beilleszkedési, magatartászavar, emellett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya is magas. A tanulóknál általában jellemző, hogy rendszeresen iskolai kudarcok érték őket, nem feltétlenül azt az iskolát / pályát választották volna, ahol épp vannak. Eltérő kulturális háttérrel jönnek és ebből fakad, hogy nagyon heterogén egy-egy osztály, hiányzik a szabálykövetés és jellemző a motiválatlanság a gyerekek között. Emellett tipikus a szülők alacsony iskolázottsága, hasonló iskolai kudarcok megélése, ebből fakadóan a tudást nem tekintik értéknek. Nem, vagy kevésbé követik nyomon a gyerekük iskolai előrehaladását, nem kommunikálnak erről a felek, akár a tanulás feltételei sem biztosítottak otthon. Ennek számos oka lehet, ilyen például a munkanélküliségből fakadó szegénység vagy épp a szülő(k) szenvedélybetegsége. Ezekre az évek óta jelen lévő kihívásokra az iskola sem tudott jól reagálni – a merev tanár-diák kapcsolat, a személytelenség, a rossz légkör és a tanárok rugalmatlansága vagy a nagy osztálylétszám csak rontott ezen a kommunikációs és pedagógiai problémán.
Az iskola belátta, hogy ezeket a problémákat nem tudja megoldani a korábbi eszközökkel. Ha teljesíteni szeretné a feladatát, vagyis, hogy piacképes szakmát adjon át, felkészítse a diákot a munkába állásra, emellett formálja a személyiségét és elősegítse a társadalmi integrációt, változásra van szükség. Ennek érdekében elindított egy belső változást, amelyre később a gyerekek és a szülők is reagálnak. A változás érintette az oktatásszervezést (pl.: tömbösített órák, bevezető időszak a 9. évfolyamon),a pedagógiát (alapkészségek fejlesztése horizontálisan),vagy akár a fizikai teret is (pl.: Spilari klub).
Olvassa el a teljes leírástTeljes leírás bezárása
Célcsoport:
Tanár
Ország:
Magyarország
Kapcsolódó linkek:
Szerző:
Szabó Andrásné tagintézményvezető
Intézménynév:
Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája