RENDSZERSZINTŰ ISKOLAI BEAVATKOZÁSOK – ROMÁNIAI KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSI PROJEKT

Romániában 1160 olyan állami középiskola található – minden megyében, városi és vidéki térségekben egyaránt –, amely a következő kritériumok közül legalább egynek eleget tesz:

Az érettségi vizsga teljesítési aránya legfeljebb 90%, vagy a középiskola elvégzésének aránya legfeljebb 95%.

Az iskolák sok esetben gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben működnek, ahol magas a munkanélküliség és általános a szegénység.

Olyan vidéki iskola is sok van, ahol a tanulók a különböző, iskolával nem rendelkező környékbeli településekről érkeznek. A tanulói létszám mindegyik középiskola esetében meghaladja a 300-at, sőt, esetenként 1000-nél is nagyobb a létszám.

A tanulók között jelentős százalékban vannak olyanok, akiknek egy vagy mindkét szülője külföldön dolgozik.

A középiskolák többsége műszaki, a tanulók pedig olyan etnikai kisebbségekhez tartoznak, mint a romák, a magyarok és a lipovánok.

Az országos projektben részt vevő 1160 középiskola mindegyike feltárta  azokat a problémákat, amelyek alapján személyre szabott beavatkozási stratégiát lehet kialakítani. Ugyanakkor az intézmények többé-kevésbé ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe, mint például a hiányzás, a tanulás iránti motiválatlanság és a részvétel megtagadása, a romló tanulmányi eredmények, az érettségi vizsga alacsony teljesítési aránya, a nehezen elvégezhető középiskolai tanulmányok, a szülői támogatás hiánya. A diákok közül sokan nem tartják értéknek a tanulást, mert a családjukban nincsenek sikeres tanulási minták, ezért nehéz őket bevonni. Az önbizalomhiány, a sikeres példaképek hiánya és a pályaválasztás nehézségei szintén olyan problémák, amelyek távol tartják a tanulókat az iskolától. A társadalmi egyenlőtlenség és a hátrányos helyzet további tényezői az iskolai kudarcnak: sok tanuló nehezen jut el az iskolába az otthona és az iskola közötti nagy távolság és a szegénység miatt.

A projekt kedvezményezettjei mindegyik középiskolában azok a 9–12. évfolyamra járó, rossz tanulmányi eredményekkel bíró diákok, akiknél fennáll vagy fennállt a lemorzsolódás veszélye, hátrányos helyzetűek, alacsony jövedelmű vagy egyszülős családban, illetve intézetben (szülők nélkül) élnek, ingáznak, roma családból származnak. A számuk középiskolánként 80 és 170 között ingadozik, és ezzel a középiskola teljes tanulói létszámának nagyjából 50%-át teszik ki.

A projektben a diákokon kívül részt vesz még 10–15 tanár, a vezetőség, de emellett a könyvelő, az adminisztrátor, az iskolai tanácsadó, non-profit szervezetek és utazási irodák, egyetemek, kulturális intézmények, szülők és a hatóság képviselői, valamint az iskolai partnerek is hozzájárulnak az együttműködéshez.

Országos szinten 60 facilitátort neveztek ki.

Az országos facilitátor által kiválasztott állami középiskolák mindegyike elkészítette a helyzet felmérését, megjelölték a problémákat, és hogy milyen megoldásokat fognak megvalósítani a kapott támogatásból.Ez az iskola munkacsoportjával való első találkozó alkalmával zajlott, az igazgató és a tanárok egy csoportja, valamint a diákok szülei, a diákok, a polgármester, a helyi tanács képviselői és az állami szociális támogató szolgálat helyi képviselőinek részvételével. A megbeszélések, kérdőívek, interjúk és más helyzetfelmérési módszerek révén meghatározták a középiskolából való lemorzsolódás vagy az elégtelen érettségi veszélyének kitett, hátrányos helyzetű diákok szükségleteit, valamint az e szükségletek kezelésére irányuló tevékenységeket. A résztvevők javaslatait bevették a ROSE-ból finanszírozandó támogatási pályázatba, a meglévő intézményi fejlesztési tervek figyelembevételével. A támogatási pályázatban be kellett mutatni a középiskola helyzetét az érettségin nyújtott teljesítmény, a lemorzsolódás és a bizonyítvány megszerzésének aránya szempontjából, és megoldásokat kellett megnevezni a problémákra. A pályázatnak része egy iskolai fejlesztési terv (SIP),amelyben részletezik a tevékenységek költségeit és időbeli elosztását. Miután lezárult a középiskolai támogatási pályázat tervezési szakasza, szerveztek egy második ülést is ugyanazokkal a résztvevőkkel, hogy a pályázat tervét megosszák a közösséggel, és visszajelzéseket kapjanak, mielőtt az országos elbírálásra benyújtanák.

A középiskolai támogatások olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek csökkentik a középiskolai lemorzsolódást, növelik a bizonyítványt szerzők arányát és javítják az érettségin nyújtott teljesítményt:

A tevékenységek első kategóriájába a tanulmányi és támogató beavatkozások tartoznak, ezekre különítették el a legnagyobb összeget a projektköltségvetésből – legalább 50%-ot. A célcsoportba tartozó diákok az érettségi tárgyakból felzárkóztató órákon és más foglalkozásokon vesznek részt, heti szinten. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára a tudásszintjüknek és a tanulási igényeiknek megfelelő kis csoportokat szerveztek. A felzárkóztató órák megszervezésében részt vevő tanárok interaktív tanulási módszereket és modern oktatási erőforrásokat használnak, amelyeket a projekttámogatás segítségével szereztek be (interaktív tábla, számítógép, projektor, monitor, táblagép stb.). Mivel a felzárkóztató órákat a tanórák utáni időre szervezik, a diákok ingyen ebédelhetnek az iskolában és ingyen utazhatnak haza, különösen azok, akik messze laknak az iskolától. A tanulás iránti érdeklődést más, inkább gyakorlati intézkedéssel is igyekeznek felkelteni: ilyenek az olvasókörök, irodalmi csoportok, színjátszó kör, történetmesélés, fizikai kísérletek és robotika, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését és jobban bevonódnak a tanulási folyamatban.

A diákok motivációjának növelése terén szintén jó eredményeket hozott az iskolai tanácsadó vagy külső szakember által végzett egyéni és csoportos tanácsadás olyan témákban, mint a személyiségfejlesztés, önbecsülés, értékek, pályaorientáció. Az ilyen jellegű tevékenységekben a tanulók mellett a szülők is részt vesznek, közös vagy külön program formájában.

A tevékenységek második kategóriája a tanterven kívüli beavatkozások (pl. az iskola világán túlmutató programok, tanulmányutak, ösztöndíjak, versenyek, iskolai hálózatépítés stb.) – a támogatási összeg legfeljebb 30%-ával.

Ezek a tevékenységek úgy egészítik ki az első kategóriába tartozókat, hogy a diákok alkalmazni kezdik a felzárkóztató órákon szerzett tudást, és nem formális környezetben gyakorolják az átvihető készségeket.

A színházi, múzeumi és egyetemi látogatások révén a diákok jobban megismerik egymást, felfedezik a kulturális értékeket, befogadóbbak és nyitottabbak lesznek, javul a magatartásuk és jobban fel lesznek készülve a pályaválasztás során meghozandó döntésekre.

Az eredmények: csökken a hiányzás, javul a projektben részt vevő tanulók iskolai előmenetele, az iskolai tevékenységek a szülők számára is vonzóak lesznek, érdekesebbek az órák a modern tanítási-tanulási technikák használatával.

Bár a projekt még nem zárult le, a végrehajtás első éve után az alábbiakat emelhetjük ki az oktatásban pozitív változást elindító intézkedésként:

• A projektet irányító csoport és a tevékenységek első két kategóriájáért felelős tanárok közötti csapatmunka központi célja a helyzet megváltoztatása és a diákjaik segítése volt.
• Sikerült a közösséget és a helyi hatóságokat bevonni az iskolai problémák, például a projektben megnevezett problémák megoldásába (középiskolai lemorzsolódás, szülők részvétele, szociális hátrányok, a modern tanulás feltételeinek megteremtése).
• Szektorköziegyüttműködés – hálózatépítés és együttműködés a helyi érdekelt felek/döntéshozók között – például az oktatási szolgáltatók és a helyi foglalkoztatási hivatal, a szociális szolgálatok stb.
• A diákok oktatásának (és életének) holisztikus megközelítése – formális és nem formális.
• A hátrányos helyzetű közösségekből érkező diákoknak nyújtott támogatás (pl. meleg ebéd) közvetlen sikert hozott a hiányzás és a lemorzsolódás elleni küzdelem első szakaszában.
• Az iskolák közötti együttműködés a tapasztalatok megosztása és a területen bevált gyakorlatok terjesztése érdekében.

Mivel a Világbank által finanszírozott, országos projektről van szó, rendszerszintű beavatkozással, nyilvánvaló, hogy egy év csak kis változásokra elég. Úgy gondoljuk, hogy a középiskolai tanulmányok ciklusával összhangban lévő 4 éves tervezés a legjobb választás az eredmények eléréséhez. Ez tehát hosszú távú befektetés, amelyet össze kell hangolni az iskola időbeosztásával.

Néhány előzetes eredmény:

• a célcsoportba tartozó diákok 95%-os részvétele a felzárkóztató tevékenységeken;
• vonzó tanórák a projekttámogatásból beszerzett új technológiákon alapuló, modern erőforrások használatának köszönhetően;
• csökkenő hiányzás.

Országos szintű stratégiai projekt lévén a végrehajtás során több tipikus problémával is meg kellett küzdeni (a határidőt elhalasztották, a tevékenységek a pénzügyi források miatt később kezdődtek, az irányító csoport nem volt felkészülve egy ilyen összetett projekt irányítására).

A középiskoláknak szóló támogatási rendszer három kategóriából áll, a középiskola problémáitól és a tanulók létszámától függően: kis támogatás – 70 000 euró, átlagos támogatás – 100 000 euró, magasabb támogatás – 152 500 euró.

A projekt végrehajtása 4 év, a középiskolai tanulmányok ciklusával összhangban. A tevékenységek megszervezéséhez iskolánként 15-25 tanárra van szükség. Az óraszámot nehéz meghatározni, mert néhány tanárra több jut (pl. a felzárkóztató tanároknak évente 400–500 órájuk van),másokra kevesebb (pl. a kirándulással foglalkozó tanár, aki az utazásokat vagy látogatásokat szervezi, évi 10-30 órát tart).